MONOSTOR A BAKONYBÉLI VÖLGYBEN

Ebben a völgyben 1000 éve élnek bencés szerzetesek. Lakóhelyüket monostornak nevezik. A monostor középpontja a templom, életük középpontja Jézus Krisztus. Közösségben élnek, Regula szabályait és az apát iránymutatását követik.

 

„Szent Günter megmutatta nekünk, hogy miképpen építsünk utat, hogyan teremtsünk békét. Mindenek előtt azt mutatta meg, hogy igazi békét csak a következetesen megélt kereszténység szellemével teremthetjük meg. Élete volt erre a példa.” (E.M. Heufelder, niederalteichi apát)

 

A MONOSTOR ALAPÍTÁSA

Szent István király a Magas-Bakonyban, a bakonybéli völgyben 1018-ban alapította a Szent Mauríciusz Monostort. A Monostor a dombok által övezett völgyben van, holott a középkorban a bencések hegyvidéken magaslatokra építkeztek (Tihany, Pannonhalma, Monte Cassino). Lehetséges, hogy a 11. században a királyi rangú monostor a három forrás közelében épült, de az is lehet, hogy a jelenlegi helyén, a völgyben. Ami bizonyosan mondható: a monostor a 12. század közepe óta már a jelenlegi helyén állt. A legkorábbi hiteles oklevél 1086-ban, Szent László király idejében született birtoklevél.

A monostor első apátja a bajor származású Szent Günter volt. 1023-ban a velencei származású Szent Gellért a királyi udvarból a béli remeteségbe vonult vissza. 

 

A 13. század utolsó harmadában a monostorban hiteleshelyi intézmény létesült, ami a mai közjegyzői intézménynek felel meg. IX. Gergely pápa 1230-ban keltezett bullájával az Apostoli Szentszék birtokaival együtt védelmébe fogadta a Szent Mauríciusz Monostort. Biztosította számára a püspöki joghatóságtól való függetlenséget, és az apátot fölhatalmazta a főpapi jelvények használatára.

György apát (1276-1292) idejében leégett az apátság: ekkor elpusztult a könyvtár, valamint a kiváltságlevelek és műkincsek nagy része is. 

 

AZ ÖNÁLLÓSÁG IDŐSZAKA

A bencés monostorok a 13. századtól Nyugat-Európában, így Magyarországon is számos tényező hatására vagy meggazdagodtak, vagy pedig a kegyuraknak kiszolgáltatva, elöljáró nélkül maradva elsorvadtak. A béli monostor kegyurai közel ötszáz éven át a magyar királyok voltak, s legtöbbjük számára a monostor jövedelemforrásnak számított. A 14-15. században az uralkodók olyan elöljárókat neveztek ki – egyházi, majd világi személyeket –, akik értettek ugyan a gazdálkodáshoz, lojálisak voltak a kegyúrhoz, de nem a Regula szerinti életvitelt tekintették meghatározónak.

A 14-15. században a béli monostor a szerzetesi fegyelem meglazulása és a megváltozott politikai helyzet miatt pusztulásnak indult, 1508-ban már csak 4 tagja volt.

 

A MONOSTOROK SZÖVETSÉGE

A pápák a vizitációt és a központosítást tekintették a válságból kivezető útnak.

Jakab apát szolgálata idején, 1511-ben egyesült a Szent Márton-hegyi, a Somogyvári és a Zalavári Apátság, amelyhez csatlakozott még a bakonybéli, a szekszárdi, a bátai és a pécsváradi apát is, végül 1514-ben megalakult a Magyar Bencés Kongregáció. 1516-ban II. Ulászló király a Szent Márton Monostorra (Pannonhalma) ruházta a Szent Mauríciusz Monostor kegyuraságát. A szerzetesek 1534 után Pápán éltek. A bakonybéli völgy s benne a Monostor a török hódoltsági terület része lett, a monasztikus élet másfél évszázadra megszakadt.

 

Figyelmükbe ajánljuk a Forma vitae monostortörténeti kiállítást a Monostor udvarában.

 

Kérdések és válaszok az információs táblához

Kérdés:

Mit jelent a szó: apát?

Válasz:

A keresztény szerzetesrendek önálló házának – monostorának, kolostorának vezetője, irányítója.

A perjel az apátnál egy fokozattal alacsonyabb rangú tisztség, a szerzetesek kisebb otthonának vezetője. A bakonybéli monostor is perjelség.